Napló 38.

2007. június 26.

Új rovatot indított a kéthetente 4000 példányban megjelenő Paksi Hírnök. Helyzetjelző címmel. A rovat helyi döntések hátteréről, a közvéleményt foglalkoztató problémákról igyekszik képet adni. Aktuális témákról szeretnék bemutatni városvezetők, helyi politikusok véleményét, és megkérdezik, hogyan vélekednek arról az olvasók.
Nemes és üdvözlendő az ötlet, a szándék.
Elsőként azt vetették fel, hogy egyetértenek-e azzal a vélekedéssel a megkérdezettek, hogy a szokottnál nagyobb a feszültség az országban, s bár rég túl vagyunk a választásokon, kemény kampányhangulat uralkodik.

Hát nem tudom, hogy mit gondolt a főszerkesztő, hogy mi kerekedik ki ebből a témából, de ha engem megkérdez, én megmondtam volna neki, hogy semmi.

A kutyából ugyanis nem lesz szalonna. A politikus, még ha helyi is, a politikus agyával fog gondolkodni. Én borítékolni mertem volna a jobb és a baloldali válaszokat. A jobboldal részéről, mert jelenleg jelentős többsége van itt helyben, nem lenne elegáns nagyoskodni, tehát a témát célszerű hárítani. De mivel valamit mégis mondani kell, hát akkor emlegessünk fel némi kormányzati be nem váltott ígéretet, egyébként meg itt helyben minden rendben van. Ez is történt. A másik, - jobb híján nevezem így - a baloldal képviseletében megszólaló pedig természetesen az országos helyzetről nem mond semmit (arról most egy baloldali politikusnak enyhén szólva kínos is lenne szólni), helyben viszont annyira gáz minden, hogy annál már csak egy dunai jeges árvíz lehetne rosszabb. Vagy egy reaktortartály - olvadás.

Azt mondja többek között a kormányoldali frakció vezetője, hogy "elszomorító a helyzet, soha ilyen rossz nem volt". Mármint a paksi helyzet. Hát én emlékszem rosszabb helyzetre, de ezt a bús, borongós hangulatot nem tisztem most igazán felvidítani. Jó nekünk így...A szocialista frakcióvezető szerint "semmi sem történik a városban, a tavaly indított képtárépítésen kívül semmilyen beruházás sincs..." Hozzáteszi, hogy "az 1,3 milliárdos saját fejlesztési forrást kellene kiaknázni", hogy a legelhibázottabb döntés a kötvénykibocsátás, meg a Kereszt utcai óvoda bezárása.

Felkapom a fejem, de hát csak ez van odaírva, tudomásom szerint helyesbítést meg nem kért. Nem először mond valótlanságot ez az ember, de eddig tévedésnek véltem. De látom, hogy ebben már rendszer van, tehát megtervezett, vagyis erősen valószínű, hogy szándékos.

Hát nézzük akkor, hogyan is állunk ezekkel az állításokkal.

Nem csak a képtár készül el az idén. Van olyan képviselő, aki a képtár szükségességét is vitatja (olyan, akik a múlt évi döntéskor még egyetértett vele), de hát tudjuk be "írói munkásságának" a mostani nyegléskedést. A képtár egyébként azért fontos, még ha sokba kerül is, mert az Erzsébet szállót, ahonnan kikötöztettük, felújítják. Nem csupán tervezi felújítani az új tulajdonos, az atomerőmű, hanem valóságosan fel is újítja, mindenki láthatja, a munkálatok folynak, a város javára.

Na de mi is készül el az idén a képtáron kívül? Hát elkészül a Paksi Sportegyesület klubháza. Mindenki láthatja a Fehérvári úton. Sok pénzbe kerül (147 millióba). Kifizetjük azzal a szintén jelentős összeggel együtt, amibe az Nemzeti Bajnokság I. szintjére került focicsapat indulási jogosítványainak feltételei kerültek az idén (közel húszmillió). Ezt egy olyan embernek, aki a PSE vezetése körül tüsténkedik, illene tudnia. De menjünk tovább! 135 milliót terveztünk panellakások korszerűsítésének önkormányzati támogatására. A lakóközösségekkel együtt benyújtott 20 pályázatból eddig kilenc nyert. Két lakóegység felújításra került, hét esetében pedig folyamatban van a beruházás. Tehát több, mint kettőszáz paksi panellakás újul meg ebben az évben a lakótelepen.

Három utca (a Kishegyi út felső szakasza, a Temető és a Rosthy) felújításának közbeszerzési eljárása fejeződik be terveink szerint a héten, és kezdődik el hamarosan az építkezés. A Tavasz és az Árok utcák felújítását a tervek elkészülte késlelteti, lehet, hogy még ebben az évben megkezdjük a felújításukat. A szokásos útkarbantartások mellett sürgősséggel átépítjük az utcák rossz állapotú keresztvíznyelőit. Ősszel megtörténik a Sóstói gyermektábor felújítása. Folytatjuk a Lussonium, a római kori erőd rekonstrukciós felújítását. És terveket készítünk a jövőnek, a közös jövőnknek. A lakótelepi központi tér felújításáról, a Városi Művelődési Központ felújításáról, a főutca felújításáról, a Deák ház átalakításáról, sorolhatnám hosszan.

Sorolhatnám, de nem teszem. Nem, mert aki akarja, az érti. Aki meg nem akarja, akit a valóság érdekel legkevésbé, az úgysem fogja érteni. Az továbbra is 1,3 milliárdos saját forrás „kiaknázásáról" fog beszélni, és nem zavarja, hogy a múlt évben közösen szavaztuk meg azt a beruházási programot, aminek eredménye látszik a városon, aminek az idei évre 600 milliós áthúzódó fizetési kötelezettsége van.

A kötvényről nemrégen írtam. A Kereszt utcai óvoda bezárásáról: ha kevesebb a gyermek, mint korábban, akkor kevesebb oktatási, nevelési intézmény kell, mint korábban. Ebben megegyeztünk, csak abban nem, hogy melyik óvodát kell bezárni. A szocialisták az Eötvös utcait szerették volna, a polgári összefogás képviselői pedig úgy vélték, hogy a Kereszt utcai óvodát kell bezárni. Mindkettő mellett szóltak érvek és ellenérvek. Igyekszünk úgy kezelni a kérdést, hogy ne kelljen óvónőket, dadákat elbocsátani.

Hát, ha ez lesz ennek a ciklusnak a legelhibázottabb döntése, én vállalom.

Előző bejegyzés | Következő bejegyzés